Kutatások

Az 1997 óta folytatott évenként ismétlődő vizsgálatsorozat egyedülálló az európai ifjúságkutatásban. A szigetkutatás mentén egy új ifjúságszociológiai iskola alakult, mely átlépte az országhatárokat. A szigetkutatás napjainkra több tízezer fős mintája szinte egyetlen adatbázis, amely lehetővé teszi a fiatalok egy igen jelentős csoportjának, az új fiatal középosztály helyzetének (családi, iskolai, fogyasztási státuszának, értékorientációjának, élettervezésének, kulturális és politikai cselekvési mintáinak) a kilencvenes évek középétől napjainkig tartó alakulásának nyomon követését. A kutatás révén az elmúlt évtizedben több száz egyetemi-főiskolai hallgatót vontunk be munkatársként az vizsgálatokba. A szigetkutatás sajátossága az is, hogy minden mozzanatában összevethető a nagy országos vizsgálatokkal. A szigetkutatás a sajtó figyelmének is középpontjában áll, mondhatjuk, hogy a szociológiai kutatások közül ez a kutatás kap a legnagyobb sajtóvisszhangot, ezért rendkívül alkalmas PR tevékenységre is. A szigetkutatások eredményeiről több kötetet állítottunk össze, továbbá a szociológia, a kommunikáció és az ifjúságügyi szakot végzők számára oktatási anyagokat készítettünk.

A Csongrád Megyei Önkormányzat 2008 májusában megbízást adott az Európai Ifjúsági Kutató-, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központnak, hogy állítson össze szakértői anyagot Ifjúság a dél-alföldi régióban és a Vajdaságban címmel. Az EIKKA a szakértői anyag összeállítása során arra törekedett, hogy az anyag felhasználható legyen az önkormányzat által megalkotott ifjúságpolitikai koncepció című dokumentumhoz.

Orosháza Város Önkormányzatának megbízásából 2008. április 11. és május 9. között az EIKKA kvantitatív és kvalitatív kutatást folytatott Orosházán. A kutatás célja az volt, hogy feltáró jellegű alapkutatást végezzünk, mellyel megalapozzuk a település ifjúsági stratégiájának kialakítását. A kutatás feladata az orosházi ifjúság világának mélyebb megértése volt, tehát a fiatalok iskolai életútjának, életvitelének és életmódjának (értékek, kulturális fogyasztás, szabadidő eltöltési szokások) továbbá a modern kommunikációs térben (Internet, mobiltelefónia stb.) való eligazodásukat, valamint érdekérvényesítési lehetőségeinek és a jövőjükről alkotott vélekedéseinek megismerése és elemzése. A kutatás során kiemelt figyelmet szenteltünk annak is, hogy a fiatalokat mint erőforrást definiáljuk, ezért számítottunk ötleteikre, javaslataikra, elképzeléseikre is. Az empirikus kutatás kérdőíves adatfelvétellel zajlott. A 16 oldalas önkitöltős kérdőív 6 tematikában vizsgálta a jelenlegi helyzetet, összesen 80 kérdéscsoporttal. A kutatás kvantitatív részének adatfelvétele az orosházi oktatási intézményekbe járó 14-18 éves korosztály köréből kialakított 500 fős mintán történt. A kutatás során kvalitatív módszertan alapján, mélyfúrás jelleggel fókuszcsoportos beszélgetéseket is folytattunk a helyi pedagógusok, közéleti szereplők, ifjúsági szakemberek alkotta csoportokkal. A kutatás eredményeire alapozó települési ifjúsági stratégiát (készítette a Shortcut Communications Kft.) 2008 nyarán fogadta el Orosháza város közgyűlése.

A 2007-ben folyó projekt keretében szakértői csoportunk arra tett kísérletet, hogy az eddigi ifjúsági megközelítéseket meghaladóan, a támogatási lehetőségek figyelembe vételével olyan programdokumentumot alkosson, mely kiinduló pontja lehet a kormányprogramban foglalt ifjúsági stratégiai célok megvalósításának. A tanulmány írásának legfőbb célja volt egy integrált, komplex, partnerségi elvű és fenntartható ifjúságsegítői rendszer elméleti alapjainak kialakítása a gyerekkor végétől a fiatalkor kihívásain át a fiatal felnőttkorig. A kutatási projekt tematikája volt: Az ifjúsági támogatási rendszer lehetséges reformjának megalapozása (GYIA-RIT, Minisztériumi források, NCA, NKA); Az ifjúságpolitika államigazgatási struktúrájának és jogszabályi környezetének megteremtéshez szükséges áttekintés; Az ifjúsági szakma fejlesztése, a dedikált ifjúsági intézmények kompetencia-, és innovációs központként való működési feltételeinek kialakítása (Az ifjúsági munkában részt vevők szakmai támogatásának és továbbképzésének kialakítása; Kompasz emberi jogi nevelési folyamat gondozása; Ifjúságsegítői felsőfokú szakképzési rendszer; Ifjúságsegítők foglalkoztatatási feltételeinek megteremtése; a Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Központ elindítása, fejlesztése; Európa Tanács és Európai Unió szerveivel való szakmai együttműködés elmélyítése (pl.: Fehér Könyv folyamat, D-Plan, Európai Ifjúsági Paktum, Lisszaboni célok, Fiatalok Lendületben Program Európa Tanács ifjúsági országjelentés, Európa Tanács ifjúsági iránymutatásainak szélesebb körű alkalmazása); Az ifjúsági párbeszédrendszer fejlesztése és megszilárdítása, az ifjúságpolitika társadalmi elismertségének növeléséhez szükséges intézkedések és helyzet számbavétele (Társadalmi párbeszéd, ifjúsági részvétel; Az ifjúsági munka társadalmi elfogadtatása és hasznosságának népszerűsítése); Beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok (Helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése: aktív állampolgári magatartás ösztönzése, társadalmi szolidaritás erősítése; A társadalmi kohézió és az aktivitás erősítése a kulturális szolgáltatások fejlesztésével; Munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés; A képzéshez való hozzáférés segítése; A munkaerő-piaci alkalmazkodást segítő intézményrendszer fejlesztése; Egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés; A kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása; A társadalom védekező képességének javítása közösségi bűnmegelőzési programokkal; Nemzetközi és határmenti együttműködés; A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése - Innovatív, integrált térségi szolgáltatások létesítése; Közösségi terek megújítása).

Az EIKKA 2006-ban indította el Csatlakozás az Európai Ifjúsági Térséghez című fejlesztő projektet. A program alapvető célkitűzése a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégióban működő ifjúsági szakemberek, regionális és lokális hatókörű ifjúsági civil szervezetek vezetői, az ifjúságsegítő szakemberképzésben részt vevő oktatók, valamint az ifjúságkutatók tudományos műhelyei közötti szinergia-erősítő együttműködés segítése. A program alapvetően több rétegben célozta az ifjúság helyzetének mélyebb megértését, illetve az ifjúság mint erőforrás menedzselésének és támogatásának kérdéskörét: az ifjúsági közösségképződés lehetőségei és távlatai, a civil ifjúsági térség kisebbségi vonatkozásai, a fiatalok aktív participációjának fejlesztése, az ifjúsági civil társadalom szerepvállalása, a gazdasági növekedés (globalizmus, magán üzleti szféra) és a gyermek és ifjúsági közösségi terek fejlesztésének kapcsolódásai (továbbá a közösségi terek válsága és hiánya), az ifjúsági kulturális élet átalakulása, az oktatás kiterebélyesedése és a munkaerőpiac beszűkülése, ifjúsági szubkultúrák napjainkban. Úgy véljük, hogy az egységesülő európai ifjúsági térség formálódása során rendkívüli fontossággal bír az ifjúsági civil szektor szakembereinek tapasztalatcseréje, ugyanakkor a program a tapasztalatok puszta átadása mellett hangsúlyos szerepet szán azoknak az eszmecseréknek, amelyek keretén túl a műhelymunkában résztvevő kutató szakértők és ifjúsági szakemberek együttműködésén alapuló szakmai programokat dolgoznak ki. A program az Esély a Stabilitásra Közalapítvány (2006) és a Nemzeti Civil Alapprogram (2007, 2008) támogatásával arra tesz kísérletet, hogy folytassuk és fejlesszük az ifjúsági civil szakemberek közötti korábbi ad-hoc – jellemzően informális csoportokban történő – együttműködést, ezzel is hozzájárulva a régióban élő népek és nemzeti kisebbségek kooperációjához, és legfőképpen a globális kihívások előtt álló ifjúsági szcenárió jobb megértéséhez is.

A 2006 tavaszi megbízás célja volt az Egészségügyi Főiskolai Kar szakmai fejlesztési programjának megalapozásához reprezentatív kutatás elvégzése és piacelemzés készítése, különös tekintettel a szolgáltatások bővítési lehetőségeinek felmérésére. Feladatunk volt továbbá a vizsgálat eredményei alapján koncepció kidolgozása: a kar szakmai hátterének súlypontjaira fókuszálva, valamint fejlesztési programjára építve olyan új szolgáltatásokra vonatkozó piaci terv készítése, amely megerősítheti egyfelől a Főiskola kapacitás-kihasználtságát, másfelől a képzési programokkal való piaci alapú párhuzamosságát.

A 2009/2010. tanév tavaszi félévének kezdete fontos és nehéz döntések sorozatát hozta el a középiskolások számára. A kutatás kezdetén alapvető célunk volt, hogy ismereteket szerezzünk arról, hogyan, miképpen döntenek a felsőoktatási jelentkezés kapcsán a fiatalok? Milyen szempontokat mérlegelnek döntéseik során? Milyen információk jutnak el hozzájuk, hogyan lehet ezt a korosztályt hatékonyan elérni? E kérdésekre kerestük a válaszokat középiskolákban végzett kérdőíves adatfelvételek és fókuszcsoportos interjúk során. A kérdőíves adatfelvétel 2009. november 26-a és december 11-e között zajlott. A kutatás során kérdőíves adatfelvétel 11 középiskolában történt. A minta elemszáma: 466 fő (191 fiú, 275 lány). Fókuszcsoportos interjú készült diákokkal Budapesten (2 intézmény), Oroszlányban, Tatabányán és Pilisvörösváron. (Öt, érettségi előtt álló osztály.) Ugyanezen 5 helyszínen fókuszcsoportos interjúk készültek pedagógusokkal (a végzős osztályok osztályfőnökei és a pályaorientációért felelős kolléga részvételével). A kutatás adatfelvételi fázisának negyedik részében, a pedagógus fókuszok után, rövid kérdőíves adatfelvétel történt a tanárokkal is.

2009. júniusával kezdődően az EIKKA együttműködő partnerként vesz részt a Heineken Hungária Zrt. által indított „Hol a határ? Fogyaszd az életed felelősséggel!” című felelősségteljes és kulturált alkoholfogyasztást, a kiegyensúlyozott életvitelt népszerűsítő kommunikációs aktivitássorozatban, melynek keretében a 2009. június-november közötti időszakban kapcsolódó kutatási- és tanácsadói feladatokat látott el. A kutatói-tanácsadói tevékenység három fázisból állt: az EIKKA egyrészt összesítette korábbi empirikus tudásbázisából összegyűjthető, fiatal felnőttek alkoholfogyasztási szokásaira vonatkozó ismereteit, másrészt két online, internetes kutatás koncepciójánakkidolgozását, majd előkészítését és lebonyolítását vállalta. Az előkészítő tevékenység részét képezte a 2009-es Volt, illetve Balaton Sound fesztiválokon végzett terepmunka. A program keretében létrejövő kutatási eredmények a következő link mögött érhetők el: www.holahatar.hu/kutatasi-eredmenyeink

2002-ben az Oktatási Minisztérium megbízásából az Oktatáskutató Intézettel (az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet jogelődjével) közösen országos reprezentatív mintán kutatást készítettünk az elsős egyetemistákról és főiskolásokról, amely a felsőoktatásban tanuló elsős hallgatók szociális hátterét, életkörülményeit, értékorientációit, politikai cselekvési mintáit vizsgálta.

2003-ban az Oktatási Minisztérium megbízásából az Oktatáskutató Intézettel, az MTA Szociológiai Kutatóintézetével és a Nemzeti Ifjúságkutató intézettel együttműködve kutatást végeztünk a felsőoktatásban tanulók jogairól. A kutatás elsődleges célja annak felderítése volt, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói mennyire érzékelik a hallgatói jogokat, milyen igények merülnek fel bennük, ezeket mennyiben látják teljesülni intézményükben, környezetükben. A vizsgálat 64 felsőoktatási intézmény részvételével zajlott 1500 fős reprezentatív mintán, amelyet kiegészített egy fókuszcsoportos vizsgálat is.

A 2004-ben indult kutatás módszertani újdonságot is jelentett az EIKKA történetében, mert az adatfelvétel során ötvöztük az Internet által biztosított gyorsaságot és a személyes megkérdezés és mintaválasztás alapján biztosított megbízhatóságot. A munkatársaink egy kétlépcsős kvótás minta alapján a személyes megkeresés szabályai szerint választották ki a megkérdezetteket, de a papír alapú kérdőív helyett az Interneten keresztül töltették ki a kérdőívet. A kutatás során vizsgáltuk a felsőoktatásban tanulók országos és felsőoktatási-média fogyasztási szokásait, de a vizsgálat tárgyát képezte az is, hogy a média milyen hatást gyakorol a felsőoktatásban tanulók életstílusára. További vizsgálati téma volt még a felsőoktatatásban tanulók fogyasztói szokásainak jellemzői. A kutatásban marketing szempontok is szerepet játszottak, mivel vizsgáltuk a különböző jellegű fogyasztási cikkekhez való viszonyukat, fogyasztási preferenciáikat is. 2005-ben további témával bővült a kutatási terület: a felsőoktatásban tanulók egészségügyi helyzetét és a hallgatók egészséges életmódhoz való viszonyulását is vizsgáltuk.

A 2006-ban történt kutatás a „Fogyasztóvédelem a felsőoktatásban” c. akciósorozathoz kötődött. Ebben az akciósorozatban egy fogyasztóvédelmi képzés megszervezése volt az egyik fő cél. Összhangban az EU fogyasztóvédelmi célkitűzésével, ennek az akciósorozatnak a célja a tudatos fogyasztói magatartás kialakításának elősegítése. Ehhez az akciósorozathoz kötődött a Pécsett, Debrecenben és Szegeden folytatott kutatásunk is, mely többek között mérte a hallgatók fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismereteit, fogyasztási attitűdjeit. Továbbá az akciósorozat fogyasztóvédelemi képzésének a hatástanulmányát végzetük el, melynek fő kérdése az volt, hogy mennyire változtatja meg a képzés a hallgatók fogyasztói magatartását, attitűdjeit. Ehhez igazodott a kutatás módszertana is. Három hallgatói csoportot különítettünk el. Az egyik csoportot azok a hallgatók képezték, akik részt vettek a képzésen, őket a képzés előtt kérdeztük le. A második csoportot szintén azok alkották, akik részt vettek a képzésben, de őket a képzés végeztével kérdeztük le. A harmadik csoport pedig egy kontroll-csoport volt, ide azok a hallgatók tartoztak, akik nem kapcsolódtak a képzéshez. A kutatás során több mint 300 hallgatót kérdeztünk meg.

Ebben a kutatásban 2006-ban a Szegedi Tudományegyetemen végzett hallgatók munkaerő-piaci elvárásait, munkaerőpiacra kerülésük lehetséges módozatait vizsgáltuk. A kutatás fő célja a hallgatók munkaerőpiacra kerülésének feltérképezése volt. A kérdőívben szerepelt arra vonatkozó kérdés, hogy hogyan látják a végzősök a munkaerőpiacra kerülés lehetőségeit, milyen tulajdonságokat tartanak szükségesnek a munkakereséshez. A kutatás módszertana: A kutatás adatfelvétele az Internet segítségével történt. Felkérő levelet küldtünk az összes hallgatónak, aki 2006-ban kapott diplomát az egyetem valamelyik karán. A felkérő levél tartalmazta azt a személyre szabott belépési kódot, amellyel az on-line felületre be lehetett lépni kitölteni a kérdőívet. Összesen 351 ember kereste fel a honlapot, amely a végzett hallgatók valamivel több mint 10%-át jelenti. Az elemzés során fontos szempont volt az egyetem különböző karai közötti összehasonlítás. A munkaerő-piaci elképzeléseknél különös hangsúlyt fektettünk a külföldi munkavállalásra is. A munkavállalási- és munkaerő-piaci elképzeléseket a hallgatók társadalmi származása alapján is vizsgáltuk. Ebből kiderült, hogy a különböző társadalmi háttérből érkező hallgatók eltérő munkaerő-piaci stratégiákkal rendelkeznek. Fontos résztét képezte a kutatásnak az a rész, amely azt vizsgálta, hogy a hallgatók szerint milyen képességekkel kell rendelkezni a munkaerőpiacon, illetve, hogy ők mennyire rendelkeznek ezekkel.

A kutatásban az egyetemisták értékorientációjának mintázatát, a speciális egyetemista életformához kapcsolódó tényezőket, a fogyasztói társadalomhoz való viszonyt és a szabadidő eltöltésének szokásait vizsgáltuk. A kutatás homlokterében a hallgatók szegedi életvilága és életvitele állt. A 21. századi egyetemen az értelmiségi létre való felkészülés nem kizárólag a kurzusokon és az előadásokon történik, hanem olyan informális tanulás köreiben, ami jellemzően a szabadidő színpadán történik. Emiatt nagyon fontos számunkra az, hogy a fiataloknak ezt a világát, a szabadidő szcenárióját minél mélyebben megismerjük. Az 500 fős mintaalakítás kari kvóta szerint történt. A kutatás témakörei: 1) Szociális helyzet, bevételek, kiadások; 2) Érkezés és hazautazás, időeltöltés az SZTE-n; 3) Közösségi tevékenységek; 4) Szabadidő-eltöltés, szórakozás, kulturális fogyasztás; 5) Városi és egyetemi lehetőségek, szolgáltatások megítélése; 6) Kedvenc helyek; 7) Médiafogyasztás; 8) Feszültségoldó technikák, és az egészség megítélése; 9) Jövőorientáció, értékek.

A kutatás 2007-ben indult a DKMT eurorégió ifjúsága világágnak mélyebb megértése céljával. 2008 nyarán jelent meg a Fiatalok a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégióban című tanulmánykötet a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Ifjúsági Szövetsége gondozásában és az Európai Ifjúsági Kutató-, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központ szerkesztésében. A kiadvány egy hosszabb együttműködési folyamat eredményeként született meg. A régióban zajló ifjúságpolitikai fejlesztő folyamatok révén 2001-ben létrejött Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Ifjúsági Szövetség tagszervezetei és a hozzájuk csatlakozó szervezetek egy Ifjúsági Fejlesztési Stratégia kidolgozását látták szükségesnek az eurorégióban, melynek alapjául egy eurorégiós szintű ifjúságkutatási program szolgált. Az eurorégió különböző területein megvalósuló kutatások az Ifjúsági Szövetség által támogatott és az EIKKA által koordinált kutatási-szakértői network által valósultak meg. A kötet szerkesztésénél a kutatók szem előtt tartották, hogy a kvantitatív kutatások mellett lokális kvalitatív vizsgálatokat is végezzenek eurorégiós szinten. Az EIKKA által összeállított kötet olyan kutatási területek eredményeiről ad képet többek között, mint például a fiatalok és a civil szervezetek helyzete Szerbiában, milyen ifjúságpolitikai folyamatok jellemzőek Szerbiára és a Vajdaságra, az erdélyi fiatalok társadalmi strukturális helyzete és jövőtervezése, a Nyugat-romániai Régió fiatalok döntésekbe való bevonódásának lehetőségei, az ifjúsági közösségi terek és az ifjúsági civil szervezetek működése, és a Dél-alföldi régióban élő fiatalok és ifjúsági civil szervezetek világa, valamint nemzetközi kapcsolataik a DKMT eurorégióban.

A kutatás 2005-ben a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék alkotta régióban zajlott. A kutatás során felhasználtuk az Ifjúság 2000 és az Ifjúság 2004 vizsgálatok adatait, vizsgáltuk az ifjúsági civil szervezetek világát (tevékenységüket, kapcsolataikat, lehetőségeiket), továbbá az ifjúságpolitikai helyzetkép kialakítására 2005 augusztusában a régió települési önkormányzatainál is kérdőíves vizsgálatot folytattunk, 18 kérdéscsoportból álló kérdőívvel. (N=235) A kutatással az volt a szándékunk, hogy a szociológiai elemzésen túl, már a kezdet kezdetén megfogalmazódjanak az ifjúsági szakma számára fontos problémák, alapelvek, és a szakemberek véleménye, elképzelései, ezért a helyzetelemzést kiegészítettük a régió mindhárom megyéjéből érkező mintegy 50 szakember (önkormányzati munkatársak, ifjúsági referensek, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum képviselők, szabadidő-szervezők, regionális tervezők, kutatók) részvételével elkészített régiós ifjúsági SWOT-elemzéssel, a megfogalmazott főbb problémákkal és kitörési pontokkal. A kutatás a Mobilitás felkérésére készült, és a Dél-alföldi Regionális Operatív Program ifjúsági szempontjainak kidolgozásához nyújtott segítséget. (A kutatás eredményeit a Dél-alföldi regionális ifjúsági helyzetelemzés 2005 című kötetben publikáltuk.)

2001-ben a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat megbízásából végeztünk kutatást a Győr-Moson-Sopron megyei 15-29 éves fiatalok körében 1000 fős reprezentatív mintán. A kutatás az ifjúsági korszakváltás elméletére épült. A kutatásban vizsgáltuk a fiatalok iskolai életútját, munka-életútját, szabadidős tevékenységeit, fogyasztási szokásait, életeseményeit és értékeit. (A kutatás eredményeit a Győr-Moson-Sopron megyei 15-29 éves fiatalok című kötetben publikáltuk.)

A Magyarország vezető közéleti-politikai-társadalmi hetilapja által megjelentetett kiadványban a közös munka alapján szakmai segítséget nyújtottunk a különszám elkészítésében. A kiadvány aktualitását az adta meg, hogy Magyarországon 2006-ban vezették be a bolognai-rendszerű felsőoktatást. A kiadvány számára felsőoktatási elemzéseket készítettünk az átalakuló felsőoktatás szerkezetéről és képzési formákról, továbbá egy országos felsőoktatási rangsort készítettünk a magyarországi felsőoktatási intézményekről. A rangsorképző mutatók alapját a tanárok tudományos besorolása, az egy tanárra jutó hallgatói létszám, a tanárok nyelvismerete és publikációs tevékenysége adta. De ezek mellett még az intézményi infrastruktúra és a hallgatói teljesítmény mutatói is szerepeltek. Ezek közé tartozott többek között a hallgatók nyelvtudása és az intézmény számítógép ellátottsága is. A különszám számára ezeken felül a különböző képzésterületek tartalmi, munkaerő-piaci elemzését készítettük el. E tematikában a fenti szempontok alapján kidolgozott módon, Magyarországon ez volt az első ilyen jellegű nagy terjedelmű ismeretterjesztő rangsor-kiadvány.

Ez a 2006-ban indult kutatás „kakukktojás” az alapítvány működésében, ugyanis e kutatás hangsúlya nem a tudományos megismerésre irányult, hanem marketingkutatás és marketing-tanácsadás volt. A Fővárosi Vidámpark Zrt. megbízásából a Vidámpark látogatóinak a Vidámparkkal kapcsolatos látogatási és szórakozási szokásainak feltérképezése volt a kutatás fő célja. A kutatás módszertana abból állt, hogy a Vidámpark látogatói közül 1000 főt kérdeztünk meg – a véletlen mintaválasztás szabályainak megfelelően – személyesen. A kutatás során feltártuk a különböző fogyasztói csoportok (fiatal baráti társaságok, családosok, iskolai csoportok) arányait, játszási szokásait és igényeit. A kutatás alapján a Vidámpark vezetősége változásokat eszközölt, többek között átalakította az árképzését.